A kõsüllõ sok tulajdonságban hasonlít a fogassüllõhöz. Ez kisebb termetû ragadozó. A szaporodása is sokban hasonlít a fogaséhoz. A 3 kg-os súly már nagynak számít. Nyújtott lapított testû. Szája csúcsba nyíló, a szájszöglet eléri vagy hátrább végzõdik a szemgolyó hátsó vonalánál. Szájában apró és nagy fogak változnak. A kopoltyúfedõ pikkelytelen. Háta szürkészöldes kék vagy olajzöld. Ez a szín világosabb kékesolajzöld vahy ezüstös oldalaira széles harántfoltokban lehúzódik. Hasa piszkosfehér.Páratlan úszói sávozottak, szürkék, a párosak tisztán sárgásszürkék. Eredetileg a Keleti a Fekete és Kaszpi-tengerbe torkoló folyók vizrendszerében élt. Mesterséges telepítéssel jutott Nyugat-Európába. Álló és folyóvizet egyaránt kedvelõ, a kemény medreket és nagy oxigéntartalmat keresõ hal. Esti, éjszakai vagy hajnali rablásakor jön a felszínre. Halevõ ragadozó. Lárvakorban planktonállatokkal táplálkozik. Már az elsõ nyáron 4-6 cm hosszú, június-július hónapban ragadozni kezd. Ha lemarad, és nem éri el s 9-12 cm-t, télen elpusztul illetve
nagyobb testvérei felfalják. Az idõs példányok kizárólag halfogyasztók. Szinte bármilyen halat megtámdnak és elfogyasztanak. Március végén, áprilisban párosan ívik. Algás, köves részeken épít fészket, amit a hím véd. Egy-egy
nõstény 50-200 ezer ikrát rak le évente. A hím 2., a nõstény 3. nyár után válik ivaréretté. Ivadéka június végére eléri a 5-7cm-t.Az 1. évben 9-16, a 2.-ban 15-26, a 3.-ban 22-28, a 4.-ben 26-45, az 5.-ben 35-52cm hosszú. A 37cm-es hosszúság melett eléri a 0,5kg-os súlyt is.