Hány éves a hal? Ez a kérdés a halbiológia elméleti és gyakorlati mûvelõit egyaránt érdekli, de a horgászokat is, kivált, ha rekordpéldányt zsákmányolnak. Hoflbauer 1899-ben elsõként figyelte meg, hogy a ponty pikkelyein évenként szaporodó gyûrûk különíthetõk el, melyekbõl a hal korára lehel következtetni.
Legtöbb honos halfajunk bõrét pikkelyek fedik. A pikkelyképzõdés nem sokkal a kikelés után megindul. (Kivétel az angolna, amelynél hároméves korban kezdõdik.)
Pikkelyezettség tekintetében halaink nem egyformák. Jól fejlett, nagy pikkelyei vannak a pontynak, a keszegféléknek, míg igen aprók a compónak, a menyhalnak, a botos kölöntének és a csíkoknak. Az angolna csak pikkelykezdeményeket visel. Egyes halfajok teljesen pikkelymentesek. pl. a harcsa, a törpeharcsa, a tüskés pikó.
A pikkely alakja, színe a halfajra jellemzõ. Van köralakú, simaszélû (ponty), vagy hátsó részén fogazott, fésûs (süllõ) vagy vértté alakult (kecsege).
A halak korának meghatározására a pikkely ún. évgyûrûinek leolvasása a legismertebb módszer. A hal testének megsértése, roncsolása nélkül így nagyszámú vizsgálat végezhetõ.
A pikkely a bõr alsó irharétegének terméke és a testtel együtt nõ. A pikkely anyaga növekedés közben rakódik le akár a fák évgyûrûi és ezeknek a számából határozhatjuk meg a hal korát. A hal a vegetációs periódusban növekszik (tavasztól õszig). Ennek megfelelõen a nyári évgyûrû széles, a téli keskeny. A kettõ együtt egy esztendõ.
Vigyázat! Kialakulhatnak "ál" és járulékos gyûrûk is. Pl. betegség esetén, táplálékhiánykor stb. Ebben az esetben az évgyûrûk száma eltér a hal valódi korától.
Pikkelymintát az oldalvonalnál vegyünk és papír között tároljuk vigyázva, hogy ne töredezzen össze, a szélük sem. Á vizsgálat kézi nagyítóval, mikroszkóppal végezhetõ.
Teljes biztonsággal a vázcsontokból, a hallójárat csontjaiból (otolitok) állapítható meg a halak kora. A csont kivétele, kezelése, csiszolatkészítés és a mikroszkópos meghatározás már komolyabb felszerelést és felkészültséget igényel.
E módokon az életkor megállapítható, de nehezebb kérdés, hogy hány évig él a hal. Ha betegség nem támadja meg, ellenség martalékává sem válik, akkor a hal sem kerüli el az öregedést. Ilyenkor a táplálék megemésztése és kihasználása tökéletlenebbé válik, lelassul a növekedés üteme, a hal legyengül, érzékszerveinek mûködése is csökken.
Régi adatok szerint a ponty 100-150 évig is elélt, a csuka 200 évig is. Kutatók konkrét tapasztalatai alapján egyes pontyok 21 éves korukban még életképes utódokat hoztak létre; 37 éves korukban 25-30 kilósak voltak. Ezután már nem gyarapodtak, megvakultak, uszonyaik deformálódtak stb. Néhány élt csak 43 évig.
A mai intenzív horgászat, halászat és romló vízminõség mellett hasonló életkor elérése reménytelen, nem lehetséges.